Idézetek - Vincent van Gogh leveleiből


Megosztom Facebook


" Éjszakai égbolt a Holddal, amely éppenhogy csak világít, mivel keskeny sarlója alig lép ki a föld sötét árnyékából - ezenkívül egy rendkívül erős ragyogású rózsaszín-kék csillag az ultramarinkék égen, amelyen néhány felhő üldözi egymást. Lent az út, magasra nőtt sárga nádtól szegélyezve, mögötte alacsony, kék hegyvonulatok, az öreg fogadó narancsszínűen világító ablakokkal s egy nagyon magas ciprus, teljesen egyenesen és sötét. Az úton sárga kocsi, előtte fehér ló, s két megkésett vándor. Nagyon romantikus ..... de azt hiszem, nagyon jellemző is Provence-ra."

" Jól haladtam a munkával, utolsó képem egy virágzó faágat ábrázol - látni fogod majd, hogy képeim közül talán ezt festettem meg a legtürelmesebben és a legjobban, nagy nyugalom közepette, biztos ecsetvonásokkal."

"Vannak néhányan, akiknek lelkében hatalmas tűz ég, és soha nem jön senki, hogy melegedjék annál."

"Ha hallasz belül egy hangot, ami azt súgja: "nem tudsz festeni!", akkor okvetlenül állj neki festeni, és a hang elnémul."

"Megkíséreltem, hogy a tájat ugyanazokkal az érzelmekkel ruházzam fel, mint az emberi figurákat."

"Az élet olyan, mint a rajzolás: néha gyorsan és határozottan kell cselekednünk, a dolgokat erélyesen kézbe vennünk, és arról gondoskodnunk, hogy a nagy vonalak villámgyorsan előttünk álljanak. Semmiféle lagymatagságnak, kételkedésnek itt nincs helye, a kéz nem remeghet, a szem nem pisloghat ide-oda, hanem egyedül csak arra irányulhat a tekintet, ami előttünk van."

"...mindenképpen jobb tönkremenni, mint másokat tönkretenni."

Idézetek - Vincent van Gogh leveleiből

Vissza: Vincent Van Gogh érdekességek